A hitelfolyósítás az a folyamat, amikor a bank eljuttatja a hitelszerződésben szereplő összeget a rendeltetési helyére.
Utalhatja a hitelfelvevő számlájára, de lakásvásárlás esetén az eladónak szokta, vagy letétbe helyezheti egy, az ügyvéd által elkülönített bankszámlán. Autóhitelnél utalhat a kereskedőnek, új lakás vásárlásakor a lakás építtetőjének, építkezéskor a generálkivitelezőnek, hitelkiváltás esetén pedig annak a banknak, amelyiknél a kiváltandó hitel van.
A folyósítás történhet a hitelszerződés megkötése után rövid idővel, de akár egy későbbi időpontban is, illetve a bank bizonyos esetekben, például építkezésnél több részletben, azaz szakaszosan folyósít.
Lakást szeretnél vásárolni, de nem tudod hogyan teremtsd elő az ehhez szükséges önerőt? Egyáltalán, miért kell a lakáshitelhez önerő, és a vételár mekkora rész legyen? Talán te is azt gondolod, hogy a lakáshitel önerő nélkül nem fog menni, mert a bankok egyre szigorúbbak. Szerencsére többféle megoldás is van. Összegyűjtöttük ezeket és lépésről lépésre elmagyarázzuk mindegyiket. Vágjunk is bele!
Talán te is olyan típus vagy, aki hitelfelvétel előtt alaposan körüljárja a témát, és szeret biztosra menni. Vagy már egyeztettél a banki ügyintézővel, és most derült ki, hogy a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató miatt nem kaphatsz annyi hitelt, amennyire szükséged van? Adunk pár tanácsot, hogy el tudd intézni, hogy megkaphasd az igényelt hitelösszeget. Azt is megmutatjuk, hogy milyen jövedelmeket és hiteleket kell számításba venni a JTM kiszámolásánál.
2023. október 9-től kezdve igényelhetők azok a lakáshitelek, amelyek megfelelnek a Gazdaságfejlesztési Minisztérium által kért kamatcsökkentés feltételeinek. A kormány arra kérte a bankokat, hogy kínáljanak az ügyfeleiknek olyan lakáshitelt, amelyek a THM-je nem magasabb 8,5 százaléknál. 2024-től pedig tovább csökkentek a kamatok, a maximális THM 7,3 százalék lesz. Mit jelent ez, és jól jársz-e vele?